Felaljzás

Részletek

Az íjunkat mindig lealjzott, szétszerelt állapotban tároljuk. Mivel közbiztonságra veszélyes eszközről van szó, a szállítása is csak így szabályos. Használat előtt ezért mindig össze kell szerelnünk, fel kell aljzanunk. Használat után pedig mindig le kell engednünk, és össze kell csomagolnunk.

Az egyszerűbb, főleg műgyanta alapú, történelmi kivitelű íjakat segédeszköz nélkül is felalzhatjuk. Az íj egyik szarvába beakaszjuk az ideget, és a sípcsontunkon megtámasztjuk. Vigyázunk arra, hogy a szarv ne érjen a földig. Ezután másik lábunkkal átlépünk rajta, és a markolatot hátulról a combunkhoz feszítjük. Kissé hátra hajlunk, és az íj másik szarvát elkezdjük előre felé tolni teljes testből, miközben enyhén előre dőlünk, és kezünkel nyomjuk előre a felül lévő szarvat. Vigyázzunk, hogy a szarvak ne tudjanak kifordulni, kitekeredni, mert ezáltal könnyen elcsavarodhatnak, deformálódhatnak. A egyszer "megbokázott" íj már nem fog többet pontosan lőni. A gyártók sem vállalnak jótállást az ilyen sérülést szenvedett eszközeikre. 

A laminált történelmi íjak érzékenyebbek a kicsavarodásra. Ezért bokára csatolható aljzószíjjal kell őket felaljzani, és a íj alsó szarvát a szíj fülében kell megtámasztani. A reflexíjakhoz pedig speciális aljzóideget kell használni, ami mindkét oldal karjait, egyszerre, azonos mértékben feszíti hátra..

Fontos, hogy minden összerakás után azonos mértékben legyen az íjunk előfeszítve, azaz az alzásmagasság mindig egyforma legyen. Az aljzás magasságát az ideg sodrásával tudjuk szabályozni, és ezt egy aljzásmérővel tudjuk ellenőrizni az ideg és a markolat legmélyebb pontja közt.

aljzas